10 tulajdonság, amelyet figyelembe kell vennünk a lovakkal való foglalkozás során: 
 

1. Menekülő állatfaj! 
2. Szélsőségesen éber állatfaj! 
3. Leggyorsabb reakcióval rendelkező háziasított állatfaj! 
4. Leggyorsabban deszenzibilizálható – megnyugtatható – állatfaj! 
5. A deszenzibilizálhatósággal megegyező sebességgel tanulnak! 
6. A lónak tévedhetetlen memóriája van! 
7. Hierarchikus társadalomban élnek! 
8. A mozgás kontrolálásával szabályozzák egymást! 
9. Kommunikációjuk testbeszéden alapul! 
10. Teljes – menekülésre képes – szervezeti fejlettséggel születnek!

Bármilyen hihetetlen :))) de Amerikában a magyaroktól tanultak meg 
lovagolni. 1848 után huszárok ---mármint magyar huszárok---képeztek kinn lovasokat, de még többen mentek ki az első és a második világháború után. Az amerikai olimpiai és egyéb válogatottak edzői bizony sokszor magyar katonatisztek voltak. Az akkor még működő örkényi kiképzőtáborból kerültek ki a legjobbak. Az amerikai sportlovaglás alapjait Némethy Bertalan fektette le, a Némethy-módszer a mai napig alapja a díjugratásnak. A rendszerváltás után amikor boldog-boldogtalan hozzáfért a tenyésztéshez és a lovagláshoz is 
hirtelen mindenki elkezdett érteni hozzá. Annyi elrontott és mindenféle 
tenyészcél nélkül szaporított ló lett, hogy a vágóhidak megteltek ( volna ha nem a "majd rásózzuk valakire ezt a dögöt" mentalitás uralkodik). Az 
okosabbak hamar rájöttek hogy jó edző nélkül nem fog menni a dolog és 
külföldről hívták be a magyar alapokon tanult szakembereket. Ugyanakkor jó sportló, értem ezalatt a JÓ lovat aminek nagyon alapos volt a kiképzése és az ezt követő vizsgája is--ugye senki nem gondolja hogy sánta, rossz természetű lóval lehet háborúba menni?! hiszen a katonai lókiképzés volt a tenyésztés alapja--alig maradt az országban. Egyfelől a rendszer úri huncutságnak titulálta a lovaglást, másfelől ha jó ló született a magyar pénztárcához viszonyítva horribilis összegért talált gazdára külföldön. A hidegvérűeket pedig lassan kiszorította a traktor. Nem mellékesen a mai napig a szakirodalom azt írja hogy kb 10 km távolságon belül a ló gazdaságosabban használható szállításra mint a gép.Na és ekkor jöttek az új megváltók a westernlovaglással, a Monty és Parelli módszerrel. Ezek mind munkalovaglásból fejlődtek ki, a józan ész volt a vezérelv--most is annak kéne lennie! Nagyon kevesen vették a fáradtságot hogy bármelyik módszert alaposan megtanulják. BÁRMELYIKET! Egyik módszert sem lehet 2 hónap gyorstalpaló alatt megtanulni. A parasztgyerek belenőtt abba hogyan kell a 
lóval bánni, 10-15 éve volt rá. MOST sem erőszakos--szemben az 
erőszakmentesnek kinevezett módszerekkel--a parasztló kiképzése. 
Durvasággal, erőszakkal biztos nem lehet rávenni a lovat hogy vacsi előtt álljon a kocsmánál egy órát úgy hogy senki nem vigyáz rá, rávenni arra hogy kötőfékben órákon keresztül szántson. Bármelyik kiképzési formát válasszuk is a józan ész vezessen, és bár a lovak tanulása is akárcsak az embereké életük végéig tart, ha egy ló képzése évekig tart arra hogy több kevesebb biztonsággal eljussunk A- ból B pontba nem biztos hogy a józan észt követi. A puding próbája az evés, a lóé a használhatósága.