...Az els� kapav�g�sra 1930. m�jus 17-�n ker�lt sor, �s igen gyors �temben megkezd�dtek az �p�tkez�sek, olyan form�ban, hogy a r�gi �p�leteket is felhaszn�lt�k, �talak�tott�k az iskola c�ljainak megfelel�en. A telepen elhelyezett n�gy nyitott lovarda, valamint a terepen lev� v�gtap�lya, akad�lyp�lya, versenyp�lya stb. ha nem is �rte el a pineroloi sz�nvonalat, annak mint�j�ra l�tes�lt. Az olasz mint�ra lehet�leg minden�tt a term�szet adta lehet�s�geket haszn�lt�k ki, csak az olasz iskol�ban l�nyeges szerepet j�tsz� cs�sztat�t kellett mesters�ges kialak�tani. Az els� id�ben meglehet�sen siv�rnak t�nt a homokpuszt�ba �p�tett t�bor k�rnyezete, azonban az �p�t�ssel egyidej�leg f�s�tott�k is a ter�letet, a lovard�k k�rny�k�t, a v�gtap�ly�t stb., noha a fiatal csemet�k az els� �vekben vajmi kev�s �rny�kot adtak.A tan�rk�pz�t 1930. szeptember 30-�n, n�mi k�s�ssel adt�k �t haszn�latra. A Lovagl�tan�rk�pz�ben a tan�v augusztus 20-t�l j�lius 10-ig tartott.A minimum k�t�ves csapatszolg�lat �s az elv�gzett equit�ci� ut�n ker�lhet-tek a tisztek az �rk�nyi egy�ves tan�rk�pz�-tanfolyamra. Egy �vfolyamon �ltal�ban 9 tiszt vett r�szt (n�gy husz�r, n�gy t�z�r �s egy vonatcsapatbeli;k�s�bb a l�tsz�mot emelt�k). Az iskol�ba egy szolg�lati �s egy saj�t tulajdon� h�tasl�val kellett bevonulni, a t�bbi lovat az iskola biztos�totta. Az egy�ves tanfolyam ut�n a legjobb hallgat�k ker�lhettek a II. �vfolyamra, amelyalatt m�r versenyen is indulhattak. A tanfolyam alatt a legnagyobb hangs�lya reggel 7 �r�t�l du. 2-ig tart� lovagl�son volt, �gy a p�tl� kik�pz�sben (3,5�ves csik�kkal), a vad�szoszt�lyban (ugr�lovakkal), a fut�sz�ras (d�jlovas)oszt�lyban, a szolg�lati l� oszt�lyban, a saj�t l� oszt�lyban, majd az �llamim�nekkel v�gzett munk�n volt. A tan�rk�pz�be vez�nyelt tiszteken k�v�l itt helyezt�k el az olimpiaikeret idom�t�- �s ugr�oszt�ly�t is. Joggal felt�telezhet�, hogy minden val�sz�n�s�g szerint ez volt az �rk�nyi int�zm�ny l�trehoz�s�nak a val�di indoka, mert a XX. sz�zad k�zepe t�j�n semmi m�s nem indokolhatta egy ilyennagym�ret� �s dr�ga katonai lovasoktat�-k�zpont l�trehoz�s�t. Az olimpiai keret d�jlovas- �s ugr�lovascsapatra oszlott, a militarycsapat tagjai pedig a k�t csapat tagjai k�z�l ker�ltek ki. �ltal�ban 15-20 lovas-b�l �llt az olimpiai keret, s legt�bb esetben az int�zm�ny tan�rai is tagjaikvoltak. �ppen ez okozza azt, hogy igen neh�z ma m�r meg�llap�tani, hogy egy-egy lovast oktat�k�nt vagy a v�logatott keret tagjak�nt vez�nyeltek-e �rk�nybe (ugyanis a tisztek beoszt�sa, r�szben el�l�ptet�s�k k�vetkezt�ben3-5 �venk�nt �ltal�ban v�ltozott). A tan�rok k�z�tt szerepeltek (n�milegid�rendi sorrendben) Szunyogh Albert (iskolapk.), Malanotti Lajos (tan�r, is-kolapk. t�borpk.), Kem�ry (Kempner) P�l, Binder Ott� (tan�r, iskolapk.),Adda Alfr�d (tan�r, iskolapk.), K�nya Antal (tan�r, iskolapk.), Hanthy L�szl�,Endr�dy �goston, K�kay P�l, N�meth Dezs�, Reznek Jen�, Hazslinszky-Krull G�za, Bod� Imre, Visy Istv�n stb. �rk�nyt�borban, illetve a magyar lovaskik�pz�sben minden adott volt, hogy egy saj�tos st�lus alakuljon ki. Mindenekel�tt a Lovagl�tan�rk�pz�helysz�ne: t�lz�s n�lk�l mondhat�, hogy ak�r az otthonukb�l, ak�r az ist�ll�kb�l kil�pve, a lovas �s a l� m�ris term�szetes k�rnyezetben, a „terepen"�rezhette mag�t. Ebben a k�rnyezetben, amelyben minden a lovagl�snakvolt al�rendelve, az egykori b�csi iskola felfog�sa szerint kik�pzett tan�roka campagne-lovagl�sba, a klasszikus iskol�ba �p�tett�k be a fiatalabb nemzed�k olasz iskola szerint „term�szetes lovagl�s" elveit, ami els�sorban a lovak alapkik�pz�s�ben �rv�nyes�lt. Az id�sebbek meg�rtett�k �s elfogadt�kaz �jat, m�g a fiatalabbak, saj�t tapasztalataik alapj�n is r�j�ttek, hogy nagyon j�l �sszeegyeztethet�, s�t egym�st kieg�sz�ti, �s az igazi korszer� felk�sz�l�st jelenti a klasszikus elvek alapj�n idom�tott lovakkal val� „term�szetes lovagl�s", azaz az ugr�sokon �s a terepen v�gzett gimnasztika, �gyess�g �s izomfejleszt� gyakorlatok. R�sze volt ennek a kik�pz�snek a galopp-versenyek �rlovas48 sz�maiban, a „z�szl�k k�z�tti" (g�t- �s akad�ly-) versenyeken, tov�bb� a nagyon fontos �szi falkavad�szatokon val� r�szv�tel. �r-demes megjegyezni, hogy a sportlovak is r�szt vettek az �szi falkavad�szatokon, s az itt szerzett lend�letet �s men�kedvet haszn�lt�k ki a t�li idom�-t� munk�ban. Az iskola azt vallotta, s ebben nem k�l�nb�z�tt a t�bbi isko-l�t�l sem, hogy minden lovat azonos m�don kell kik�pezni egy meghat�ro-zott szintig, s csak a kik�pzett, j�l idom�tott l�val lehet valamilyen ir�nyba(d�jlovagl�s, d�jugrat�s, military, s�t galoppverseny) folytatni a munk�t. Az�rk�nyi kik�pz�s sor�n nemcsak az alapmunk�val, az alapkik�pz�ssel ismerkedtek meg az iskola n�vend�kei, hanem a magasabb szint� „folytat�sban" is (a l�haszn�lat, a sport minden �g�ban) r�szt kellett venni�k, s a leg-magasabb szinten kellett „�rz�st" szerezni�k. Ez hat�rozta meg az �rk�nyilovasok szeml�let�t: b�rmilyen munk�t is v�geztek, mindig az idom�t�, a terep, az ugr�- �s a galopplovas szeml�let�vel, �rz�s�vel dolgoztak. Mindezekhez m�g hozz� kell venn�nk a katonai fegyelmet, ami a lo-vagl�tan�rok kik�pz�s�ben �rv�nyes�lt. Mindenkinek �gy kellett lovagolnia.ahogy azt a lovagl�tan�ra megk�vetelte. Ennek k�vetkezt�ben - noha, mintsportol�k k�s�bb teljes �n�ll�s�ggal dolgoztak - a magyar lovasokat mindig egys�ges st�lusuk jellemezte. Az �rk�ny� iskola m�dszer�t megteremt�ik es tan�tv�nyaik soha nemtartott�k k�l�n�snek, speci�lisnak, egyszer�en csak a helyes lovagl�snakmondott�k. Az �rk�nyi tan�rk�pz� fenn�ll�sa mind�ssze 14 tan�vet (a PIK�veit is sz�m�tva 23 �v) tett ki, amelyb�l �t h�bor�s esztend� volt. Az, hogyezen r�vid id� alatt egy iskola alakult ki, az m�r csak m�k�d�se megsz�n�-se ut�n v�lt egy�rtelm�v�. M�k�d�se alatt ugyanis nem sok kiemelked� sikert �rtek el a magyar lovasok: d�jugrat�sban mind�ssze egy Nemzetek D�jels� helyez�s�t csapat (Salzburg, 1931), egy Nemzetek D�j�ban val� egy�niels� helyet (Aachen, 1935. Schaurek 0., Mr. Spokes.), egy olimpiai bronz�rmet (Berlin, 1936), valamint militaryban olimpiai 5. helyet siker�lt szerezn�nk. De az iskola v�rhat� hat�s�r�l Reznek Jen� 1931-ben m�r a k�vet-kez�ket �rta: „...most van az az id�, mikor a lovaskik�pz�s helyes alapokon(modern viszonyok k�z�tt) megkezd�dhet �s fel�p�lhet, de ez�rt ne legy�nkt�l nagyig�ny�ek kezdetben azokkal szemben, akiknek az �j, helyesen fel-�p�tett kik�pz�sr�l vil�gviszonylatban kell sz�mot adniok, mert egy ugr�sszer� fejl�d�s m�r�l holnapra be nem k�vetkezhetik, hanem csak p�r �v m�lva lehet ...sz�mon k�rn� �s k�vetelni az �tlagos, vil�gviszonylati n�v�t. �rk�ny igazi sikere �s az „�rk�nyi iskola" m�tosza, h�rneve a m�sodikvil�gh�bor� ut�n keletkezett, els�sorban N�methy Bertalan, Endr�dy �goston, Hazslinszky-Krull G�za �s Visy Istv�n sikerei nyom�n....